| Következő oldal
|
Előzmény: látogatás a Takasago-beyában
Néhány héttel később kollégáim mosolyogva újságolták, hogy az interneten magyar szumósra bukkantak (tudatlanságomra jellemző, hogy Tóth Attiláról akkor hallottam először). Lelkes asszisztálásom mellett rögtön elkezdték szervezni az újabb edzéslátogatást nekem. Kiderült hogy Attila klubja, a Chiganoura Beya nagyon új, az interneten nem is szerepelt a telefonszáma, így kollégáim felhívták a japán szumó szövetséget, de ott nem adták ki a telefonszámot. Azt javasolták viszont, hogy írjunk nekik levelet. A munkatársaim azonnal írtak is a klub mesterének, ráadásul - a nagyobb hatás kedvéért - a professzorom írásbeli támogatásával. Néhány nap múlva érkezett a telefon, Masudayama mester hívta fel a professzoromat, azzal hogy október 20-a előtt kellene mennem, mert akkor elutaznak a következő verseny helyszínére. Miután egyeztettek velem, megállapodtak, hogy következő hétfőn, okt. 17-én, reggel
9-kor jelenek meg a Chiganoura Beya-ban. |  |
| Időközben rábukkantam interneten a www.szumo.hu oldalra, és azon belül az Attilával foglalkozó anyagra, így szerencsére rákészülhettem kicsit a találkozásra. Hétfő reggel nem akartam elkésni, így már 40 perccel előbb ott voltam, viszont pontatlanul sem akartam érkezni, így az utcán ácsorogtam keveset. Az ablakon kiszűrődő hangokból világos volt, hogy az edzés már javában folyik, ráadásul a másik klubban is tapasztalt erőbedobással. |  |
| Mikor bementem, a mester nagyon kedvesen fogadott, maga mellé ültetett a pálya szélére. (Az edzőterem méretében és felépítésében is szinte tökéletesen olyan volt mint a Takasago Beya-é.) Attilának szólt, hogy magyar látogatója van, és röviden biccentettünk egymásnak. A gyakorlatok - amennyit láttam belőlük, azaz 9-től kb. 10.30-ig - nagyon hasonlóak voltak, mint a Takasago Beya-ban. És főleg: ugyanaz a hihetetlen keménység és erőbedobás jellemezte a páros küzdelmeket mint a másik klubban. (Egy ütés nyomán valakinek a szájából szivárgott a vér, és fájdalmas nyögésekben sem volt hiány.) |  |
| Azt még hozzá nem értőként is megállapítottam hogy Attila a 6 versenyző közül a legjobb 2-ben van (elfogultságom mellett is, egyszerűen tény: a páros küzdelmei döntő többségét megnyerte). A mester engedélyével rengeteget fotóztam is. |  |
|
Következő oldal |