Tochiazuma második tornagyőzelme
A basho második felében a kadoban Ozekik megmenekültek a lejjebb rangsorolástól, azonban a sekiwakék és komosubik a banzuke alján találták magukat a torna végén. Iwakiyama nehezen, de javított a katasztrofálisnak tűnő vereség-győzelem arányán, hat győzelem összeszedésével éppenhogy nem landolt a táblázat alján. (És ebben benne van a kiírás szerinti Musashimaru elleni mérkőzése, amit küzdelem nélkül "nyert" a visszavonult Yokozuna ellen.) Kyokutenho 11, és Takamisakari 10 vereséget könyvelhetett el a bashon, de Wakanosato is negatív, 7-8 mérleggel csomagolhatott a ládájába.
Asashoryu hiúságát piszkálhatja, hogy Tochiazuma megpróbál a babérjaira törni. Napokon keresztül nem volt ellenfele a dohjoban; pedig nehéz, kemény összecsapásai voltak Tosanoumi, Kyokoshuzan, Wakanosato és Musoyama ellen. Nem hagyta magát azonban a sérülésekkel bajlódó, összevissza ragasztgatott ülepű Kaio. Az Ózeki parádés szereplése után az ilyen, papírformának ellentmondó győzelmeket követő párnaröptetéssel nyilvánították ki tetszésüket a nézők. Az utolsó két napra maradt aztán a Chiyotaikai és Tochiazuma elleni küzdelem, de ne menjünk ennyire előre.
A torna elején nagyon jól szereplő Hokutoriki végülis 10-5-ös mérleggel zárta a tornát, csakúgy mint Kaio, Tosanoumi (M2), Tamanoshima (M3), Chiyotaikai és Musoyama. A sanjakuknak nehéz dolguk volt ezen a tornán. Tisztán látszik, hogy a mezőny egyre erősebb, kiegyenlítettebb, és a kevésbé eredményes harcosok elleni összecsapásra is nagyon fel kell készülni. Chiyotaikai például a torna elején elszenvedett két könnyelmű vereséget és ezután már nem segített, hogy a középidőben végigtarolta az ellene kiálló mezőnyt. A tizenegyedik napon azonban úgy kapott ki az Ózeki rang megtartásáért küzdő Musoyamától, hogy igazából nyerő pozícióban volt, de a kötélnél éppencsak megtorpanó Musoyama végül a karjánál megragadva kilendítette őt a küzdőtérről. Ahogy várható volt, az utolsó három napra maradtak Chiyotaikai legenehezebb küzdelmei. A 13. napi presztízsmérkőzésen erőteljes, vitathatatlan fölényű győzelmet aratott a tornagyőzelemért hajtó Tochiazuma ellen, a következő napon viszont technikai vereséggel elvesztette az Asashoryu elleni, nagy iramú mérkőzést. A Basho utolsó napján régi nagy ellenfelével, Kaioval került össze. Bár Kaio talán háromszor is vesztésre állt, az energikus összecsapás végén a dohjó-körhöz sodródó Chiyotaikai megbotlott és ezt kíméletlenül kihasználta Kaio aki maga is roppant elfáradt a mérkőzés végére.
A basho utolsó napjának a legfontosabb összecsapását természetesen Asashoryu és Tochiazuma vívta, mindkettejük mérlege 12 győzelem és egy két vereség volt a mérkőzés előtt. Ezen a mérkőzésen nem volt esélye a mongol bajnoknak, így a kupa a 27 éves Ózekié lett.
Ahogy várni lehetett, Kokkai nyerte a Juryo küzdelmeit, mégpedig 14-1 aránnyal. Nagyon jó volt a sumóban veteránnak számító korú, 32 éves egykori maegashira, Oikari, ők Ushiomaruval (J4) együtt 11 győzelmet szereztek. Érdekes volt még a makuucsi osztály utolsó napi küzdelmei közt a hullámzó teljesítményt nyújtó Kyokoshuzan (M5) kísérlete egy egy új elem bevezetésére: a Toki által amúgy többször látható tarkólenyomásos-átlépéses trükköt próbálta elegánsabbra továbbfeljeszteni egy tulajdonképpeni szemtől-szembe bakugrásra (egyébként már a tachi-ai-nál is látszott, hogy nem ül le mélyre). Az eredmény természetesen az lett, hogy Yotsukasa (M15) egyszerűen kihajította a dohyoból a levegőben röpülő, szó szerint is talajvesztett mongol harcost.
Az erős embereket most bő másfél hónapig nem látjuk. A következő torna, 2004. január közepén lesz, egy Yokozunával. A kérdésre, hogy ebben az erős mezőnyben mikor lesz olyan birkózó, aki egymás után háromszor összegyűjt 12 győzelmet, legkorábban a harmadik tornán kapunk választ.
-Comic-