A szumó Japán hagyományos nemzeti sportága. Ahogy a baseball és a labdarúgás népszerű lett Japánban, úgy tesznek szert népszerűségre Japánon kívül a szumó ősi hagyományai. Hat nagy szumóversenyt (baso) rendeznek évente, minden páratlan hónapban. Hármat a fővárosban, Tokióban tartanak, egyet-egyet Ószaka, Nagoja és Fukuoka városokban. A két felső szumóosztályban, a Makunoucsiban és a Dzsúrjóban, ahová birkózók százai törekszenek feljutni, csak 70 fizetett, profi rikisi (szumóbirkózó) van.

Hogyan kell élvezni a szumót?

   A szumó küzdősport, élvezetéhez elég csak néhány dolgot ismerni. Két ember találkozik egy 4,55 m átmérőjű körben. Derekukon vastag selyemövet viselnek. A cél: kiszorítani az ellenfelet a körből vagy valamelyik testrészét (kivéve természetesen a talpát) a küzdőtérre érinttetni. Van egy játékvezető és néhány döntőbíró, akik figyelemmel kísérik a mérkőzést, és eldöntik, hogy ki a győztes. Ezek a küzdelmek igen rövidek, átlagosan néhány másodpercig tartanak, bár néhány izgalmas összecsapás 2-3 percig is eltarthat. A küzdőfeleknek tilos hajat húzni, szemet nyomni és ököllel ütni. A szumóban nyomást, gáncsolást, pofozást és különböző testdobásokat lehet látni. Ezek a technikák sok később kialakult sportágra hatással voltak, így például a cselgáncs is ősi szumó dobótechnikákból alakult ki.

Miért tanuljunk a szumóról?

   Ha érdekel Japán, a szumó az ország kultúrájának megismeréséhez vezető kiváló lehetőség. Férfiak és nők egyaránt rajongói e sportnak, amely mélyen és hagyományosan japán. A japán élet részévé, nemzeti kincsévé vált. Szertartásai az ősi sintó vallás elemeire épülnek, de a legmodernebb technikai eszközöket használják.

   A birkózók csapatokhoz tartoznak, és közösen élnek egy olyan életformát, amely teljességgel a sportnak van szentelve. A szumó éppúgy életforma, mint sport. Mindenki megkülönböztető ruházatot visel. Szigorú előmenetel-rendszer, rangot és pénzt a szumóban csak győzelemmel lehet szerezni, aki veszít, azt lefokozzák.

   A szumó vonzereje lehet továbbá a külföldi birkózók, akik hírnévért és jólétért küzdenek Japánban. Argentinok, brazilok, mongolok, koreaiak, kínaiak és amerikaiak értek el sikereket, de például hosszú szünet után ismét képviseltette magát Tonga, ez az egzotikus csendes-óceáni királyság is. Oroszországból már négy birkózó is volt. Európából általában kevesen lépnek be a hivatásos japán szumóba, viszont közülük ketten is elérték a második legmagasabb rangot, az ózekit - a bolgár Kotoóshú és az észt Baruto. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni hazánkfiát, a szolnoki Tóth Attilát, aki Masutóó néven versenyzik. Róla bővebb információ itt.

Mire jó még a szumó?

   Ha messze nem is olyan szinten, mint például a labdarúgás, de a szumó is nagyon népszerű szerte a világban. Az 1998-as naganói téli olimpia megnyitóján szumóbirkózók vitték az egyes országok zászlóit, és Akebono (egyike az akkori Nagy Bajnokoknak) mutatott be egy hagyományos szumószertartást. Ugyanitt ismerte el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság önálló sportágnak a szumót. Ennek hatására rengetegen kezdtek érdeklődni iránta. Ahol van lehetőség a sportesemények televízión való követésére, szurkolótáborok alakulnak ki. A szumóbarátok közössége olyan, mint egy nagy család. Korunk nagy vívmánya, az Internet rengeteg segítséget nyújt a kapcsolattartáshoz.

Amatőr szumó

   Sok országban (Magyarországon is) alakult szumószakosztály, vagy szövetség, amelynek keretein belül birkózók százai űzik a sportot, hazai és nemzetközi bajnokságokon mérik össze erejüket.