Sok kérdést kapok a szumóval kapcsolatban, amelyekre vagy nincs konkrét válasz a Szumó Oldalon, vagy pedig úgy el van rejtve, hogy nem feltétlenül akadnak rá látogatóim. Ezért határoztam el, hogy mostantól külön oldalt szentelek a kérdéseknek és a rájuk adott válaszoknak.

1. A birkózók rangsorolása
2. Csapatok váltogatása
3. Mikor dől el, hogy ki kivel mérkőzik?
4. Kötelező-e a hejában lakni?
5. Mennyi ideig élnek a szumósok?
6. Meg lehet-e látogatni egy heját?
7. Mit is szórnak a birkózók?  ÚJ!

Imádom a szumót, páros hónapok végén mindig alig várom, hogy az Eurosport végre leadja az utolsó tornát. Sok egyéb között azonban van valami, amit nem értek, de nagyon szeretném megtudni: PONTOSAN hogyan számítják ki az eredmények alapján, hogy ki mennyit lép előre ill. hátra a ranglistán?

  Az előre- illetve hátralépés kiszámítására nincs pontos módszer. Egy biztos pont van az egész rendszerben: ha pozitív a mérleg, akkor nem fokozzák le a birkózót, ha pedig negatív, akkor semmiképp sem léphet előre. Tudom, ez most furcsán hangzik.

  Sok mindentől függ, hogy az adott birkózó mennyit lép előre (illetve hátra) a ranglétrán, természetesen elsősorban az eredményétől. Ennél viszont nem csak a számokat veszik figyelembe, hanem azt is, hogy peldaul az illető hany magas rangú birkózót győz le (ha összekerül velük, természetesen). Vagy egy tornagyőzelem is nagyon sokat jelenthet.

  Például az 1998. novemberi tornát Kotonishiki nyerte (mint Maegasira 12), méghozzá 14 győzelemmel (és ebben egy jokozuna és két ózeki is benne volt!). Most januárban pedig komuszubi rangba került, ez 13 helynyi ugrást jelent!

  Ha a banzuke (a ranglista) felső részén sok birkózónak lesz negatív mérlege, akkor előfordulhatnak furcsa esetek is.

  Szeptemberben a Maegashira 3-9 rangokban mindenki negatív mérlegű lett, ezért fordulhatott elő például, hogy Kaihó a 8-7-es eredményével a 10-es helyről a Maegasira 2-re lépett elő, Higonoumi pedig ugyanonnan 9-6-tal szintén Maegasira 2 lett. De mivel Higonouminak jobb lett az eredménye, ezért került ő a keleti oldalra, Kaihó pedig a nyugatira.

  Általában azért az a gyakorlat, hogy 8-7 eredménynél 1 helyet lép feljebb a birkózó, 9-6-nál kettőt (illetve ugyanez tükrözve is, tehát a lefokozásnál), de mint fentebb írtam, ez egyáltalán nem törvényszerű.

  Van, amikor csak annyi történik, hogy marad a birkózó ugyanabban a rangban, csak előlép a keleti oldalra, illetve "lecsúszik" a nyugatira. De ha nagyon összejön, akkor még az is megesik, hogy marad, ahol volt. És mivel lehetőség szerint mindenkit jutalmazni, illetve büntetni kell, az összes birkózó eredményét egyszerre kell figyelembe venni.

  Nem egyszerű dolog ez, nem is véletlen, hogy több ember több napon keresztül tanácskozik a következő kiíráson.

Lap teteje

Változtathat-e a rikisi pályafutása alatt heját (csapatot), vagy mindvégig abban a hejában kell maradnia, ahol elkezdte?

  Szerintem nincs sehol sem szó szerint leírva, hogy nem változtathat, csak nem szokás (ami Japánban tkp. ugyanazt jelenti). Amikor az ifjonc belép 14-15 évesen egy közösségbe, attól kezdve annak a közösségnek a tagja, nekik, értük dolgozik, ők pedig őt segítik. A csapatnak hoz dicsőséget, ha jól végzi a munkáját, és rájuk hoz szégyent, ha nem. A sisó (a heja, avagy csapat főnöke, a fő ojakata) gondoskodik róla, és neki tartozik hűséggel és engedelmességgel. Szerintem valami igencsak nyomós indok kellene ahhoz, hogy a birkózó otthagyja a heját.

  Szóval, ilyen "átigazolások" (amikor a rikisi magától gondol egyet, es átmegy) legjobb tudomásom szerint nem szoktak lenni. Szerény véleményem szerint értelme sem lenne, mert jobb fizetést úgysem kap máshol (semmilyet nem kap :)), hacsak nem szekitori - vagyis Dzsúrjó vagy Makuucsi birkózó).

  Olyanra viszont volt példa, hogy egy nagyobb hejából kivált egy ojakata és megalapította a saját csapatát vagy egy nemrégiben visszavonult birkózó nyitott egy heját.

  Például a Dewanoumi-bejából 1998. májusában kivált Nakadacsi (a volt Rjógoku komuszubi) es megalapította a Nakadachi-beját, vitte magával Szadanosimát es Fukudát (egy hejának nincs értelme birkózó nélkül :)).

Lap teteje

Hogyan és mikor dől el, hogy ki kivel mérkőzik??? Megvan-e ez már a torna előtt ill. mennyivel a mérkőzés előtt tudják meg az ellenfelet?

  Az első két nap mérkőzéseit még az első versenynap előtt kiírják (általában szombaton), utána pedig mindig a versenynap délutánján, annak lezajlása után döntik el, hogy másnap ki kivel birkózik. Tehát X azt már este tudja, hogy másnap kivel kerül össze.

Lap teteje

Kötelező a csapat versenyzőinek a hejában lakni, vagy csak a családosoknak nem az, vagy hogy van ez?

  Az alacsony(abb) rangu birkózók feltétlenül a hejában laknak, hiszen a szumósok Japán minden tájáról jönnek Tokióba (és van jónéhány külföldi is), nekik lényegében semmilyen jövedelmük nincs, nem telik lakásra (illetve pontosabban lakásbérletre, a lakásárak egész Japánban, de főleg Tokióban a csillagos eget verdesik, a japánok többségének nincs is saját lakása vagy háza), a heja fizet nekik mindent, cserébe ők végzik a házimunkát, mint takarítás, főzés, bevásárlás, a magasabb rangúak kiszolgálása stb.

  A magasabb rangúak, a szekitorik (Dzsúrjó, Makuucsi) elvileg már megengedhetik maguknak és bizonyára soknak van közülük lakása Tokióban, vagy legalábbis bérelnek egyet. Vagy az asszonynak - családjának - van. A családos rikisik nyilván inkább otthon laknak, esetleg a torna előtt beköltöznek a hejába.

  Én úgy tudom, hogy baso (torna) idején lehetőleg mindenki a hejában lakik, de azt is el tudom képzelni, hogy a jokozunák, ózekik otthonról járnak be. Vakanohanának, Takanohanának van saját háza, és Muszasimarunak is van, a többiekről konkrétan nem tudom.

Lap teteje

Mennyi ideig élnek a szumósok? Nehéz lehet a szívüknek azt a nagy testet ellátni. Ha egy szumós visszavonul, akkor inkább "elhízik", mint sok sportoló, vagy lefogy (mert nem zabál egész délután)?

  Mivel a szumós életmód eléggé sajátságos, a civil életben nem igazán lehet folytatni. Mivel már nem versenyeznek, valamit dolgozniuk kell, a legeredményesebbek edzőként folytatják, vagy valami más úton-módon, de a szumó körein belül maradnak. Van, aki nyit egy éttermet, van, akiből pankrátor lesz, sőt, már olyan is előfordult, hogy parlamenti képviselő lett egy rikisiből. A nagy testsúly többnyire zavarja a volt birkózót a munkájában. Az ilyen hatalmas testtel legfeljebb csak a dohjón lehet érvényesülni.

  Általában az a gyakorlat, hogy elég szigorú diétába kezdenek a visszavonulás után és egy időn belül lefogynak. Mondjuk ezt nem úgy kell érteni, hogy utána karcsú fiatalember lesz belőlük, hanem legalábbis a versenysúlyukhoz képest jó sokat leadnak. Példaul itt van Konishiki, aki már 280 kiló volt, úgy tudom, hogy most már csak 220 körül van. Persze ő még mindig hatalmasnak látszik, de ő nem fogyhat olyan gyorsan, mert az is szörnyen káros lenne az egészségére, ha rövid időn belül túl sok súlyt veszítene.

  Nincs külön statisztikám arról, hogy mennyi ideig élnek a szumóbirkózók.

Lap teteje

Van-e valami lehetőség Tokióban betekinteni egy "heyába", vagy bármilyen módon találkozni szumósokkal?

  Igen, erre egész évben van lehetőség, kivéve a tornák utáni két-három hetet, amikor a birkózók nem tartanak edzést. Az országjáró bemutatók idején pedig készüljünk fel arra, hogy magas rangú szumóbirkózót nem találunk Tokióban.

  Nem minden heja fogad szívesen látogatókat, illetve van sok kicsike heja is, amelyben nem is férne el sok látogató. A leglátogatottabb heják a Muszasigava (Muszasimaru, Dedzsima, Muszójama, Mijabijama), Azumazeki (Akebono), Magaki (Vakanodzsó, Godzsóró), Takaszago (Tóki, Mitoizumi) és Devanoumi-beja (Mainoumi, Oginisiki, Kinkaijama és még sokan mások).

  A heják címét lásd: Főmenü - Adatok - Sumobeya.

  Válassz egy heját, és menj oda jó korán, reggel nyolc óra körül. Bemehetsz és nézelődhetsz, feltéve, hogy csendben maradsz. Nem kell előre egyeztetni, nyugodtan menj be az ajtón, de minél előbb ülj le a vendégek számára fenntartott helyre. Japán módra kell ülni, magad alá húzott lábbal (figyeld meg, hogyan csinálják a japán vendégek), ha elzsibbad a lábad, oldalra próbáld kinyújtani, Japánban elég nagy bunkóságnak számít előre kinyújtott lábbal ülni (főleg asztalnál, de ez már más téma). Ne zavard meg a rikisiket. Fényképezni is szabad, de tilos vakut használni. Az ojakata ott szokott ülni a gyakorlókör szélén, és mindenkivel külön-külön foglalkozik. Megfigyelheted, milyen alapossággal gyakorolnak egyes fogásokat. Amíg észrevétlen maradsz, addig szívesen látnak. Általában fiatalabb birkózókat fogsz látni, bár kis szerencsével ki lehet fogni egy-egy magasabb rangú rikisit is.

  Kedves gesztus részedről, ha viszel magaddal egy-két kis magyaros szuvenírt néhány birkózónak (mit szólnának egy kis fütyülős barackhoz? :))

Lap teteje

Mi az, amit a mérkőzés előtt a levegőbe, vagy magukra szórnak a szumó birkózók? Só, vagy talán rizs? És miért teszik ezt?

  A birkózók sót szórnak, azért, mert a sinto vallás szerint a só tisztító erejű (átvitt értelemben, elűzi a gonoszt, stb).